Az ezredforduló utáni második december negyedik napjának délelőttjén, mint volt tankörtársak, szokás szerint néhányan telefonon beszéltünk különféle dolgokról. Aztán tudatosult bennünk, hogy Borbála nap van. Aznap este egy pécsi vendéglőben a volt tankörtársak közül sokan, az ország különböző részeiről együtt vacsoráztunk, beszélgettünk és koccintottunk.
A beszélgetés vége az lett, hogy elhatározásra jutottunk, miszerint egyesületet alapítunk. Hiszen mindaz amit végzünk, a selemci hagyományok minél alaposabb megismerése, megélése és továbbadása megérdemli azt, hogy szervezett keretek között történjen.
Veres Zoltán alapító elnök kezdeményezésére és vezetésével megtettük a megfelelő lépéseket. Ennek eredményeképp egyesületünket Szent Borbála Akadélmiai Kör Egyesület néven a Baranya Megyei Bíróság 2002 decemberében 2198-as nyilvántartási számmal bejegyezte.
Egyesületünk alapvetően az 1986-ban Miskolcon végzett bányaművelő mérnökök közösségére épül. Legtöbben előfelvételisként a haza védelmére hivatkozva egy évet együtt töltöttünk Marcaliban, ahol rendkívül erős közösséggé kovácsolódott csapatunk. Ez az erős közösségi szellem Miskolcon csak fokozódott. Megismertük a selmeci hagyományokat, amelyek közösségi kezdeményező és szervező tevékenységünket a megfelelő irányba segítettek terelni. Segítség volt az is, hogy felsőbbéves firmáink voltak az elsők, akik hosszú idő után komolyabban újraindították a selmeci eredetű diákhagyományokat, ebben bennünk igen jó partnerekre találtak. Mi aztán ezt a tőlük kapott indíttatást saját tapasztalatainkkal kiegészítve adtuk (és adjuk azóta is) tovább bAlekjainknak – úgy tűnik, nem hiába.
Hagyományápolónak mondott tevékenységünk az Egyesület létrehozásával igazából nem változott, csak kissé szervezettebbé, hivatalosabbá vált.
Fő feladatunknak tekintjük a selmeci eredetű, bányász, kohász és erdész vonatkozású diákhagyományok minél alaposabb megismerését, megélését és átadását a fiatalok számára.
Éves közgyűléseinket és ünnepi megemlékezéseinket minden esetben a bányászok védőszentje, szent Borbála napja (december 4.) környékén, Magyarország, illetve közép-Európa valamely, bányászhagyományokkal rendelkező pontján tartjuk (Pécs, Magyarpolány, Telkibánya, Bátaapáti, Jajce, Dorog, Szalkszentmárton, Mád, Zalaegerszeg, Mátraszentimre, stb.). Az ünnepi eseményeket mindig valamilyen szakmai, bányászati vonatkozású, illetve kulturális jellegű program egészíti ki, majd az eseménysorozatot szakestély zárja. A lehetőségektől függően a program része egy szent Borbála tiszteletére tartott katolikus mise.
Rendezvényeinkre az egyesületi tagok mellett szakmai és érdeklődő nem szakirányú kívülállókat is meghívunk.
A Miskolci Egyetem Bányamérnöki (ma Műszaki Földtudományi) Karának hallgatói szervezeteivel kapcsolatot alakítottunk ki, több síkon folytatunk velük együttműködést.
2010-ben emléktúrát szerveztünk az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés akadémista résztvevői tiszteletére. Ennek keretében ágfalvai önkormányzattal közös emlékprogramot, megemlékezést szerveztünk, melyet szentmisével, majd szakestéllyel zártunk.
Egyesületünk minden alkalommal részt vesz Selmecbányán, az évenként megrendezésre kerülő nemzetközi Szalamander ünnepségeken. Itt minden évben elvégezzük a volt akadémiai professzorok sírjainak takarítását, rendbetételét. Hivatalos résztvevői vagyunk a koszorúzásnak és a felvonulásnak is. Rendszeresen különböző szakmai, kulturális programokat szervezünk szélesebb közönség számára, például a hagyományokkal kapcsolatos filmvetítést, irodalmi vacsorát, múzeumlátogatást, illetve szakestélyeket.
2013 óta, a Szalamander ünnepségek kapcsán, egyesületünk szervezésében ökumenikus istentiszteletre kerül sor Selmecbánya központi, Nagyboldogasszony templomában. Ennek köszönhetően 80 év után újra magyar nyelven szólalhatott meg az igehirdetés és az ima a városban. A hálaadáson celebrált már – többek között - Elek László révkomáromi esperes-plébános, Dr. Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és kántorként szolgált Dr. Hoppál Péter államtitkár úr is.
Egyesületünk immár a Szalamander ünnepség meghatározó résztvevőjének számít.
Azt mondják, játszani csak komolyan szabad. Ennek megfelelően van egyenruhánk:
Az egyenruha része a díszfokos:
Van egyesületi kupánk, ebből (is) iszunk:
Készíttettünk zászlót is, ez minden hivatalos eseményen jelen van velünk:
Zászlónk védelmét és biztonságát saját Zászlóőrségünk biztosítja, a Zászlóőrség Vezénylő Kapitányának parancsnoksága alatt: